élet

élet

2015. január 24., szombat

Próbarepülés

Számtalan felébredés hintázó bölcső mélyében,
ahogy ringatva alszom, s ringatva ébredem.
Néha sírok, ha fáj, amit nem ismerek még,
hogy elfeledhessem azt, ami nem vagyok többé:
Csend, ha szólni kell és zaj,
amit, ha hallasz csak tör kifelé,
hogy álcázza azt, ami lenni akar.
A Nap viaszszárnyaim olvasztja szét,
a test visszahanyatlik,
hogy árnyékából legyen új remény,
s egy szebb nap, hogy kezed kezemhez ér.

2010. július 7.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése