Létpillanat

A meg nem nevezett
titok,
érintés,
álomból ébredés.
De szép,
van út.
Lánc foszlik szét,
táncol a ritmus.
A vörös nap izzik,
emeled karod,
s amott
már időtlen szél fúj.
Hevül a vér,
a tűz ég veled.
Tisztul a szennyes.
Csak maroknyi föld,
s életet ád
a fényörökség,
s magába szippant
a LÉLEGZET.